2012. január 22., vasárnap

újrakezdés nyolcadik hét: (január 16-22.)

Heti összefoglaló:)

Ezen a héten mindig reggel edzettem, aztán meg rohanás, így nem volt időm blogot írni, de megjegyeztem hogy mit edzettem, nagyjából ugyanúgy sikerült minden nap (hétfő kedd és csütörtök volt fegyencedzés, szerda, szombat vasárnap pedig futás.

Guggolás: itt még mindig a 3X30 van a harmadik lépésből, elég jól megy, de azért nem kisujjból rázom ki, még egy kicsit maradok ennél aztán lépek az újra.

Fekvőtámasz: 3X27-28 megy általában, hamarosan jön a harmincas álomhatár, és léphetek tovább
 remélem.

Húzódzkodás: a könnyítettből gyakran sikerül a 3X17 is. Szerintem jó ötlet ezt csinálni, aztán lehet lassan kombinálhatnám a normál második lépéses húzódzkodással, hátha több megy már, mint öt.

Has: itt visszatértem a fekvésben lábemelősdihez, 3X25 megy, ami több is mint a haladó edzéscél, de a lógós hasgyakorlat nagyon nem akar még menni. Azért lehet hogy szépen lassan el lehetne kezdeni, mondjuk egyszer 3-at csinálni belőle néha néha.

Híd: Még mindig 3X25 a második lépés többnyire, de a lábkinyújtás télleg nem megy, edzés után negyedórát nyújtok lábra ezután.

Egyébként most, hogy egy hétig nem írtam a blogot, jöttem rá arra, hogy ez mennyire fontos. Valóban, jobban emlékszem arra, hogy hol tartok, jó érzés látni, hogy mennyit edzettem a héten is, hogy már lenyomtam a nyolcadik hetet és jön a kilencedik, stb. Szóval nagyon motivál, segít átlátni a fejlődésemet, és kevésbé hagyom abba, mert hát a blog.....Azt csak nem írhatom, hogy nem edzettem.....Eztán tehát tényleg igyekszem minden napi edzésről bejegyzést írni.

Nem akarom elkiabálni, de egész jól haladok a paleolittal. Egyelőre sikerül betartani. Jan. 3-án kezdtem, azután sajna volt is rögtön egy összejövetel 7-8-án, ahol megszegtem, mert vendégségben voltunk, és nem akartam bunkó lenni, a többi önkéntes lány akkora szeretettel csinált nekünk kaját, fehér kenyérrel természetesen és sütőben sült áfonyás camabert-tel, hogy nem volt szívem visszautasítani, de szerencsére nem ettem sokat. de azóta hál'istennek nem szegtem meg.

A gyümölcs- zöldség -és húsfogyasztás nem probléma, a kenyértelenséggel is elvagyok egyelőre,és egyelőre a gyümölcsök pótolják az édesség iránti vágyat. Az egyetlen parám a tejtermékről való lemondás volt eddig, de örülök, hogy megtettem, mert itt Franciaországban annyi finomabbnál finomabb tejtermék van, természetesen tele cukorral, és a sajtok is pokolian zsírosak, bármennyire finomak is. Az első 4 hónapban végigkóstoltam a Francia sajtok palettáját, már kb. mindegyiknek tudom, hogy milyen az íze, és nyugodtan elmegyek mellette a boltban. Ráadásul ha vettem egy 20-30 dkg-s sajtot, sokszor nem tudtam tartani magamat és túl hamar benyomtam az egészet.

Ugyanez volt a finom édes kis poharas tejtermék-édességekkel, mousse-okkal, joghurtokkal, apró poharas sajtokkal. Ezeket csak nyolcasával, 10-esével lehet Franciaországban kapni. Persze, tök jó, hogy nagy tételben megéri. Igen ám, csak ha én tudom, hogy nem egy joghurt van a hűtőmben, hanem 16, akkor lehet hogy 3-at eszem egy nap, nem csak egyet. A reggeli kávézás is jól megy rizs , és szójatejjel, bár tudom, ez nem teljesen paleo. De kevesebb cukor van benne mint a sima tejben, az itteni mandulatejben pedig van nádcukor. Anno a tejjel sem tudtam mértéket tartani, nagyon szeretem és simán meg tudok inni egy literrel csak úgy együltő helyemben, és az azért elég sok tejcukor az inzulinomnak, és egyébként is. Szóval nekem egyelőre tetszik, az össze-vissza evéses, falási rohamos dolgon úgy tűnik csak ez a viszonylag szigorú diéta segít. Remélem, segít:)

Még egy dolog, fura, hogy Magyarországon minden üzletben van egy pult diabetikus élemiszerekkel, sokszor a legkisebbekben is, még otthon, Nyírmadán is van. Itt Castres-ben nincs, pedig ez egy 40 000-es város, és Toulouse-ban, Párizsban, Bordeaux-ban sem találtam. Csak egy "egészséges kaja" részleg van. Na, itt van aztán minden, csak cukor- és fehérlisztmentes, diabetikus cucc nincs. Van ezerféle bio kaja, vega cucc, gluténmentes, laktózmentes, de cukor többnyire mindenben van. Oké, hogy bionádcukor, de a diabéteszeseknek az ugyanolyan rossz, mint a sima cukor. Rájöttem, ez azért lehet, mert itt nem cukorbeteg a lakosság fele, mint Magyarországon, és nincs is elhízva a 40%-uk.

Annyira fura, a francia konyha csak a fehér lisztet ismeri, az emberek folyton bagettel rohangálnak, a munkahelyemen a szünetben is bagettet rágcsálnak (sokszor magában, ez fehér lisztből van mindig), vajtól csöpögő croissant-t reggeliznek, vagy pain du chocolat-ot ami ugyanaz, mint a croissant, csak még belekevernek a vajas tésztába egy egész sor kockacsokit, ami megolvad, és frissen isteni kaja, mert kívül ropog a croissant, belül olvad a forró csoki, közte meg az isteni friss vajas leveles tészta....Főleg egy hűvös, sötét januári reggelen forró tejeskávéval isteni....csak hát rém egészségtelen. Rengeteg húst esznek emellett, a mi kis városunkban 5 db csokoládébolt van, az iskolában minden 3. nap sütnek a tanárok vagy a szülők valamilyen sütit, gateau-t, természetesen csak cukorral és fehér liszttel, mégis mindenki vékony. A gyerekek is, a nők is, a férfiak is. Nagyon kevés elhízott embert látni. Megfigyeltem őket, szerintem az a titkuk, hogy esznek mindenféle egészségtelen kajából, de csak kicsit. Keveset esznek. A férfiak is. A nők pedig végképp. Azt a keveset viszont kiélvezik. A nők egyébként 40 felett is véknyak, csinosak, divatosak, illatosak, ízlésesek. Arcra nem mindig nagyon szépek, de nagyon adnak magukra. Mivel csinosak, sokszor nem tudom belőni, hogy egy nő hány éves lehet, 30 és 45 között bárhol lehet, nem tudom eltalálni.Talán az is ok, hogy az emberek hozzá vannak szokva a jó kajához. Egész életükben azt ették, és nem olyan nagy szám nekik egy finomabb falat, hogy pukkadásig kelljen enni belőle. Ami még ok lehet a vékonyságra, hogy bár sok egészségtelen cuccot esznek, mellette rengeteg egészségeset is, halat, tengeri cuccokat, soványabb tejtermékeket, az előétel szinte mindig valami zöldség vagy saláta, a főételben a húshoz a köret szinte mindig zöldség, ritkán esznek krumplit, rizst, tésztát. A nassolás egyáltalán nem divat, nem esznek étkezések közben, a boltban pedig a chips-es részleg rém kicsi, alig van választék. A házibulikban mindig főznek a vendégeknek, sütnek valami zöldséges quiche-t, csinálnak nagy adag salátát, rágcsának is inkább mogyit adnak, mint chipset. Ahogy elnéztem, a cukros üdítőket se vedelik literszámra. A gyorskaját pedig eddig nekem még minden francia lefikázta, hogy mennyire rossz kaja, alig lehet McDonalds-okat látni, és külföldiekkel van tele inkább. A mekdó, ahogy ők hívják, azért se népszerű, mert a frankofón világ nagy ellenségét, Amerikát szimbolizálja. Úgyhogy ők nem mennek mekdóba, inkább éhen halnak. A mekik egyébként sokszor tök eldugott helyen vannak, itt Castres-ben is kipakolták a város legszélére, ahol Auchan meg Ikea meg ilyenek vannak. Ott úgyse találja meg senki.

Ja, és persze éjjel - nappal cigiznek, mint a gyárkémény. Lehet, emiatt is véknyak. Cigiznek, kávéznak és isznak, Bohémiában ez elkerülhetetlen. A munkahelyemen kb. mindenki dohányzik, a megállókban, vasútállomáson mindenki rágyújt, nem tudom, hogy lehet -e, vagy tilos csak megszegik....Mert ők ezt is lesz*rják, mert persze ők bohémok. A szórakozóhelyeken bent nem lehet hivatalosan sehol, de a kávézók asztalai télen is kint vannak a teraszon, természetesen ezért, ha meg nagyon sok ember van egy koncerten, akkor úgyis megszegik a cigitilalmat és nem szól érte senki. Az utcán az emberek folyton tüzet kérnek (jobb esetben, rosszabb esetben cigit), de tényleg, minden harmadik ember megállít, hogy adjak tüzet vagy cigit, főleg, hogy a francia öngyújtók három darab kattintás után kiürülnek, vagy elromlanak, nem tudom. Mivel iszonyú drága, (kb 7 euró már egy doboz), sokkal többen tekerik mint Magyarországon. Szinte mindenki tekeri, nők is, 35 évesen, kosztümben és tűsarkúban lazán cigit tekernek, az iskolámban pedig 45 éves tisztes családanyák is vígan sodorják. Mert hát leszokni, azt nem lehet. Inkább meghalnak.

Hát igen, savoir vivre, az élet élvezete, mértékkel. Nekem is fel kell vennem ezt a hozzáállást, remélem sikerül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése